Fodor Emőke dúlatársammal közösen vezetett, kilenc hónapos csoportfolyamat kisgyermekes anyáknak — egy biztonságos tér, ahol nincsenek kéretlen tanácsok, csak őszinte meghallgatás, és az a felismerés, hogy nem vagyunk egyedül a nehéz és örömteli érzéseinkkel sem.
Kinek szól?
Olyan anyáknak, akiknek egyéves, vagy annál kisebb babájuk van, és vágynak rá, hogy kapcsolódjanak más, hasonló helyzetben lévő anyákkal, és érezzék: nincsenek egyedül ezzel az új szereppel — annak nehézségeivel és örömeivel együtt.
Nagyjából kilenc hónapig vagyunk együtt: kéthetente találkozunk online, egy maximum nyolcfős, zárt csoportban. A két alkalom között egy zárt Facebook-csoportban is tartjuk a kapcsolatot. Sorra vesszük azokat a témákat, amik tapasztalataink szerint ebben az időszakban a leggyakrabban foglalkoztatják az anyákat.
A teljesség igénye nélkül néhány példa: egyedüllét az anyaságban, folyton változó napirend, a párkapcsolat alakulása, szülői mintáink, kapcsolatunk a megváltozott testünkkel...
A folyamat végén lehetőség van rá, hogy egy Anyává avató ünneppel zárjuk le a közösen töltött időt — ezek nagyon szép, megérintő alkalmak szoktak lenni. A galériában találtok néhány képet az ünnepekről, amik elég jól visszaadják ezek hangulatát.
„Ami elsőként eszembe jutott az Anyakör kapcsán, hogy végre valaki rám és az én érzéseimre is kíváncsi volt a kisbabás időszakban. Mert ugye sorban jönnek a kérdések a rokonoktól/barátoktól/ismerősöktől a baba fejlődésével, alvási szokásaival és az új skilljeivel kapcsolatban…, és nagyon jól esett, hogy Veletek egészen más és nagyon fontos dolgokról beszélgettünk. […] Emlékszem, gond nélkül szoptattam, altattam vagy épp zöldséget pucoltam azokon a bizonyos hétfő délelőttökön, amiket örök emlékként raktározok el a szívem csücskében!”
„Nekem rengeteget jelent a csoport megtartó ereje. Minden egyes alkalom után újra érzem, hogy nem vagyok egyedül a problémáimmal, és ez sokat segít, főleg egy-egy nehéz nap után.”
„Legjobb. Minden anyának kötelezővé tenném!!! Az összes kételyt, buta gondolatot, negatív dolgot ítélkezésmentesen ki tudtam adni magamból. Bármikor tudtam írni a csoportba, ha lelki támogatásra volt szükségem, és tudtam, hogy mindig számíthatok rájuk a nehéz helyzeteimben. […] Alig vártam az alkalmakat, mert egy rossz nap után is teljesen feltöltve, újult erővel folytattam tovább a napot.”
„Megtartó erő volt az anyaság első hónapjaiban, majd később a két gyerekes lét útvesztőiben. Teret adott, hogy beszéljek az érzelmeimről, és fogta a kezem, amikor magányosnak éreztem magam.”
Jelenleg futó csoportjaink zártak. Ha szeretnél értesülni róla, amikor legközelebb nyílik hely, nézd meg az Induló csoportok oldalt, vagy írj nekem, vagy Emőkének közvetlenül.